Baliházi komondor kennel

http://video.mail.ru/mail/zayvesta/2/142.html

 

Kétfelé tekints, mikor az agg komondor ugat.
Úgy sétál, mint a kunok ebe a homokon. – (Büszkén jár.)

A pásztorok kutyák nélkül nem tudtak volna megbirkózni a rájuk rótt feladatokkal. A kutyák sokféle hasznáról gazdagon szól a néprajzi irodalom. Nélkülözhetetlenek voltak a terelésben, az őrzésben, kivették részüket a farkasokkal vagy a rossz szándékú emberekkel való küzdelemben. Nem véletlen, hogy a díjlevelekben, pásztorbérekben gyakran megemlékeznek a kutyák járandóságáról is. Az egyik nyájőrző pásztorkutya a kunok ebe a komondor volt, de szívesen tartották a kuvaszt és a juhok mellett a pulit. A kutyák nyakába kovács készítette szöges nyakörvet tettek. Néha padlások zugaiban vagy egykori pásztorcsaládok leszármazottainál megbecsült emlékként, de múzeumi gyűjteményekben is találunk míves készületű nyakörveket. Nemegy valóságos kovács mesterremek. Párhuzamait az ázsiai nomád népek tárgyi kultúrájában is megtalálhatjuk. Ezek a nyakörvek arra szolgáltak, hogy a kutyákat megóvják más kóbor kutyáktól, egymástól, de leginkább a farkasoktól.
A farkastámadás gyakori volt a karámok környékén. A farkas a megtámadott állat torkának esett. A kutyát a nyakörv megvédte a farkas harapásától. Szűcs Sándor több írásában olvashatunk ezekről a farkaslakodalmakról: "a soros bojtár megkerülte a karámot, és táplálta a lobogó nagy nádtüzet, ennek enyhében melegedvén s evvel tartva vissza a veresfülűeket. Körülötte járkáltak a hatalmas fehér komondorok, amelyek farkasfogásra voltak betanítva. Nyakukon hosszú szegekkel átvert, szíjból való vagy hegyes kapcsokból összeállított kovácsoltvas nyakörvet viseltek: ez védte torkukat a farkas harapása ellen. A komondorok viselkedéséből már előre gyanította a pásztor, ha az ordasok támadásra készültek."[51] Györffy István is szemléletesen írta le ezeket a farkaskalandokat:" A borjúnagyságú szegesörvű komondorok vonítva és nyüszítve keringettek a nyáj és a pásztorok között. A marhák megtorpanva, reszkető inakkal, meredt szemmel, nagyokat fújva várták a bekövetkezőket. Eriggy csak te"! Elébe csak! Hajrá! kiáltások hangzottak. A komondorok vinnyogva méregették az ellenség erejét, s ha túlerőben érezték magukat, megszalajtották az ordasokat."
A pásztorok segítségére voltak még a szerszámok és a fegyverek is. Ezekkel bizony nemcsak a jószágot védték, hanem gyakran a kocsmai verekedéseknek is jeles eszközeiként szolgáltak. Nem véletlen az, hogy 1737-ben Podránszky György Jászkun adminisztrátor eltiltotta a nagykun községek bíráit és esküdtjeit a kocsmázástól, ennek indokaként a következőket hozta: "némely Nagykunságban lévő bírák és esküdtek a kocsmát gyakorollyák, ottan más közönséges népek botránkozására veszekednek, gulyásoknak és csikósoknak hasonlóan tesznek magokat - főképpen pedig a kunhegyesiek felől ily hír futamodott." A Jászkun Kerület gyakran utasítja az egyes kerületek kapitányait, hogy a gulyásoktól és juhászoktól mindenféle fegyvert és nyerget szedjenek el, és kisbaltánál egyebet ne hagyjanak náluk." 1775. januárjában a Jászkun Kerület szabályrendeletei között olvassuk a következőket: "Gyakori példa, hogy a mezei és házi juhászok vaskos husángokkal fölfegyverkezve veszekedést kezdenek és embert ölnek, vagy botokkal a rájok bízott nyájban nagy kárt tesznek. Ennél fogva az ilyen botok használata - minthogy a farkasok ellen kutyákkal úgyis el vannak látva - ezennel egyszerűen megtiltatik, mindannyiszor 6 forint vagy 15 botütés terhe alatt.

...abból a 200 valahányból amit lőni szoktam ha elkap az ihlet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Én vagyok a Husi, Te kivagy....?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kukucs

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vívólecke, nem kezdőknek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyere ide wazze, megharaplak

Ők is hozzátartoznak a minden napjainkhoz, na meg a kutyákhoz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Természetesen Ő sem maradt ki a mai adagból, szépen sütött a nap, sikerül pár 100 X elsütnöm a gépet.
Kicsit álmos volt, nehezen tudtam talpra állítani.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pár kép a Falatról. Nemrég az orvosnál lemértük. 57 kilót nyomott. Husi 53.
Pedig van pár centi különbség a két kutyus között.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Most nem. De tudok feltenni róla egy 2007-ben, a Tatai CACIBon készült képet, és itt még teljes szőrben volt.

 

 

 

A hétvégi Moszkvai kiállítás veterán BIS győztes kutyája Vesta Kerelin. Bíró, Miklós Levente volt. Gratulálunk

A fentieket figyelembe véve, tehát egy 5-6 éves kutyánál, melynek felmenői is szűrtek voltak, oldalági rokonaik között is sok szűrt, és jó egyedet találni, (nálam is van) nyugodtan be lehet vonni a tenyésztésbe, főleg mert a nemzetközi FCI által meghatározott szabályok szerint is, a C kategória, megkötés nélkül tenyészthető, tehát C.-t, C.-vel is minden további nélkül lehet tenyészteni. A tenyésztő felelőssége, a fentiekre vonatkoztatva, hogy mennyire nézi, hogy milyen vonalból származó kutya kerül be az övébe.

Fehér Hunyor Ati

Apja: Pénzesgyőri Erdész
Anyja: Naphegyi Lafaty Csinos

T.+t: Egri-György Krisztián

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Naphegyi Lafaty Csinos

Apja: Lupényi Avar
Anyja: Naphegyi Lafaty Ari Fruzsi

T: Pongácz Attila
t:Egri-György krisztián

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Karcagpusztai Rózsi

Apja: Árpád-Köz Fejedelme Bojtár
Anyja: Karcagpusztai Ella

T: Takács Tünde
t:Egri-György Krisztián

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Baliházi Huba

Apja: Vacsi Hegyi Csaba
Anyja: Baliházi Csépa

A Takács Tündivel megpróbáltuk kitisztítani a "kis" Huba fülét. A vége az lett, h az sztk.ban kötöttem ki. Huba nem viselte jól, h valaki le akarja fogni a fejét. Nem vigyáztam így a kezemen most egy jókora kötés díszeleg. Huba sem kicsi, borzasztó kemény kutyus, és kb. 77 centi. 7 hónapos. Nem mondom, h ez jó, mert szerintem egy kicsit túl nagy, viszont tény, h nagy. Sajna a képek se túl jók, mert vak sötétben fotóztam.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ma megnéztük Bojtor, aki Érden lakik, nem messze tőlünk. 6 éves, kiállításon nem járt még.
Apja: Lupényi Avar, Anyja Naphegyi Ari Fruzsina.
Nem nagyon engedte, hogy szemügyre vgyük 2 méternél nem tudtam közelebb menni hozzá.
Aki ismerte az apját,... legalább annyira kemény kutya Ő is.
Megbeszéltük a gazdájával, hogy elhozzák tenyészszemléztetni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csináltam ma pár képet....inkább a bisonkákról sikerültek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ma megcsináltattuk Maci CsD röntgenjét.
Eredmény pár napon belül, de előzetesen annyi, h jó lett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csernátfalvi Mese Rozi

 

Karcagpusztai Biri

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Karcagpusztai Címer

 

Karcagpusztai Herri

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyirtassi Gábor Vitéz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pilisgyöngye Borvirágos Alabárdos

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rózsavölgyi Morcos Buda

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szentiváni Torkos Terka

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szentmiklósi Kéktavi Aranyos

 

 

 

 

 

 

 

 

Szentmiklósi Kéktavi Csángó és Csalfa

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szentmiklósi Kéktavi Kedves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Terka

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Torda Aranyos Gyergyó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aranyos

 

A képeket Nagy Lajostól kapta, köszönöm folyt. köv.

 

Baliházi Cselló

Apja: Karcagpusztai Erős
Anyja: Mátyás Király Udvari Jegyes

Ahogy igértem, kaptam pár képet Csellóról.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E b

Sumérul: e b – u r u
Elemzés: e b = h á z, épület
u r u = véd, őriz vagyis = u d u (ud–da)
Jelentés: h á z ő r i z ő
Ebből elvonás az „e b” szavunk! 


K o m o n d o r

Sumérul: g u – m u – u m – d u – u r u
Elemzés: g u > k u = m a r h a
m u – u n = ő – a z t akkuzatívusz
d u (d u g) = j ó, tökéletes
u r ~ u r u = ő r i z ő
Jelentése: a marhát jól őriző
Tudjuk, hogy a komondor és a honfoglaló magyarok, illetve kunok kutyája volt, és kitűnően őrizte a gulyát és a nyájat - szembeszállt még a farkasokkal is.

 

A kunok

 

"A kun belső-ázsiai török (türk) nép. A Góbi-sivatag északkeleti peremvidéki szálláshelyeikről a kínai források emlékeznek meg, ahol a qun, mint a legkeletebbre sodródott török nép élt. Más kínai nevük: k'in-áa vagy k'o-fu-áa, a muszlim forrásokban kipcsak néven szerepelnek. Mihály szír pátriárka krónikájában komán, az orosz forrásokban pedig polovci, plauci, plawci néven találjuk őket. A Kr.u. VIII. századi csoportjuk az imekek és a kipcsakok. A kipcsakok a Tobol és az Isim-folyók középső szakaszánál, az irtisi kimekektől nyugatra laktak. A kimek-kipcsak török törzsek egy része már a VIII-IX. századokban átkeltek az Urálon és a Káma alsó folyásáig és a Volgáig jutottak el. Az 1030-as években a kipcsakok már a kelet-európai sztyep uraivá váltak. A XII. században Khorezmben élt Marvazi leírja, hogy "a kunok türkök, akik a kitajok országából érkeztek". A kunok XI. századi történetét már jól nyomon tudjuk követni. Ekkor, átkelve a Volgán az úzokat nyugat felé szorítják és előcsapataik 1055-ben már eljutnak az orosz fejedelemségek határáig; 1071-ben a kijevi fejedelemség nyugati határán harcolnak, 1078-ban pedig már Drinápolyt ostromolják és elérik a Duna vonalát. Terjeszkedésüknek a mongolok támadása vetett véget. Kaukázsi csoportjaik legyőzése után Köten vezetésével az orosz fejedelmekhez fordulnak segítségért, de együttesen 1223-ban a Khalka folyó mellett vereséget szenvednek, aminek következtében a Havasalföld és Moldva vidékére szorulnak vissza; egy részük 1227-ben Bej-bars vezetésével felveszi a keresztény hitet. 1236-ban és 1238-ban a mongolok döntő csapást mérnek a kunokra, akik 1239-ben bekövetkezett újabb vereség után Magyarországra menekülnek, de királyuk, Kuten (Kötöny) megölése miatt az országot rövidesen elhagyják. A tatárjárás után IV. Béla visszahívja őket és mintegy 40-60 000 kunt az Alföld lakatlanul maradt vidékeire (a Temes-, Maros-, Körös folyók vidékére, a Duna-Tisza közére és a Mezőföldre) telepítve, hamarosan elmagyarosodnak. Utolsó csoportjukat 1473-ban Mátyás király hívja be az országba; ők Buda környékén és a Csepel-szigeten telepednek le. Nevük a magyar gestákban cuni (ejtsd:kuni) néven szerepel, ahol e név először általában a "keleti nomádokat" jelenti és csak később értik a kunokra. A mongoloknak behódolt részük Hvárezm területén telepedik le és részt vesz az ottani alaplakosság kialakításában.

A kunok életéről és kultúrájáról világos képet kapunk az orosz évkönyv-irodalomból és a XIII-XIV. század fordulóján készült Codex Cumanicus-ból. Sajátos ősi nyelvhasználatuk a XVI. században halt ki, de a XVIII. században is még sokan tudták a "kun Miatyánkot". Nagyállattartó belső-ázsiai nép képe tárul elénk, akiknek emellett jelentős volt a mezőgazdasága is. A Kárpát-medencében való megtelepedésük után már helyhezkötött életet éltek; ősi építkezési módjuk a XVI-XVI. században az egész Alföldön elterjedt. E kódexből nemcsak a gabona, hanem a zöldségfélék és gyümölcsök fajtáiról is jó képet kapunk. Ezen írás külön részt szentel a turulmadárral - a toghrullal - való solymászatnak, de magyar alapszavaink jelentős részét is megtaláljuk benne (ata=apa, ana=anya, jurt=jurta, kendir=kender, tarlov=tarló, arpa=árpa, töve=teve, jugurt=joghurt, szan=szám, bor=bor, Burcs=borz stb.). A kunok nagy mesterei voltak a főzésnek és a sütésnek. Italaik között ott szerepel a lótejből erjesztett kumisz, a kölesből erjesztett boza (sör) és a bor. A méhészet és vadnövények neveit máig ugyanabban az alakban használjuk mint a kunok. A kunoknak fejlett volt bőr- és ércfeldogozása, építkezése, kocsigyártása, nyeregkészítése, íjászata, fonása, szövése, nemezgyártása, kötélverése, varrása, edények-, ládák- és munkaeszközök készítése. Ezeknek és az ezekkel kapcsolatos tevékenységek török eredetű neveit máig használjuk. Haditechnikájukat az Orosz Évkönyvekből ismerjük meg; harcmodoruk hasonló volt a honfoglaló magyarokéhoz.

A kunok nemzetségi szervezetben éltek; a nemzetségek alapsejtjei a nagycsaládok voltak, melyek apajogú leszármazáson alapultak. Házasságuk szigorú egynejűség volt, a házasság rendjét az exogámia határozta meg. A háznép - a "mansio" - ellentétben a magyarokkal rabszolga-féle cselédeket dolgoztatott. Az egymással apajogú leszármazás alapján rokonságban levő nagycsaládok tették ki a nemzetséget (uruq), és ezeknek változó egyesüléséből alakult ki a törzs, magasabb fokon a nép ("el"). Hadseregük beosztása azonos a belső-ázsiai lovas népekével. Ismerték az írnoki hivatalt, írásuk a magyarokéval szinte teljesen megegyező arameus eredetű türk rovásírás lehetett, amelyre utaló szavakat a Codex Cumanicusban bőven találunk, bár az ujgurok írásának használatára is vannak adataink. Paschalis de Victoria olasz minorita szerzetes 1338-ban átutazván a Don vidéki kipcsak (kun) területen a következőket írta: "…Isten kegyelméből megtanultam a kun nyelvet és az ujgur írást, mely nyelvet és írást mindezekben az országokban általánosan használják". Vallási tekintetben a családfő és a nemzetségfő egyik fő feladata volt az ősök tiszteletének ápolása. Elképzelésük szerint az élet a halál után a túlvilágon folytatódik, ezért a halottal együtt eltemették használati tárgyait és fegyvereit. Halottaik felé kisebb halmot emeltek, amelyre kőszobrot helyeztek. "

Még a nyáron jártam, Varkocsnál, de akkor nem, sikerült jó képeket csinálnom róla.
Most pótlom.

Annyit fűznék hozzá, h nagyon szép, korrekt kutya, egyenes végtagokkal, tiszta szép szemei vannak, és jó fogai. Ilyen mocskos időben is szépen, tisztán van tartva.
öröm ilyen kutyákat fotózni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kiskecske hormonjai azt mondják, szerelem kell. Nade csak Huba van kéznél mint hímnemű egyed, őt próbálja győzködni a maga módján. Mindenhova szalad Huba után. Ebből mi lesz?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=88144

Dr. Sárkány Pál, Dr. Ócsag Imre
Magyar Kutyafajták című könyvéből.

 

A komondor nemcsak nagyságával, méltóságteljes viselkedésével, hanem különleges szőrzetével is hat a szemlélőre.
Szőrzete a maga nemében egyedülálló.
A régi leírások gubancosnak, borzasnak, rojtosnak stb. említik szőrzetét.
Szőrzetének külső formája nagyon hasonlít a puliéhoz, de mégsem azonos vele.
A komondor szőrzetét pehelyszálak és felszőrök alkotják.
A pehelyszálak finomabbak, a felszőrök durvábbak.
A komondorszőr a puli szőrétől még azonos jellegben is eltér vastagságban.
Vastagabbak a pehelyszálak és vastagabbak a felszőrök is. Valamivel több a felszőr a szőrzetben mint a puli esetében.

 

 

 

 

 

 

 

Szalagos szőrtipusú komondor

A régi képek a komondor szőrjellegét nemezesnek mutatják. Nemezessége azonban elüt a puliétól. Nagy bőrfelülete, méltóságteljes, nyugodt mozgása folytán másképpen áll össze testén a nemez. Azt a páncélszerű gubancot, amelyet a pulin annyira elítélünk, nála nem találjuk. Találhatunk lapokat alkotó nemez, széles szalagos nemez, szalagos és zsinóros szőrt.
Az ápolatlan komondoron lapokat alkotó nemezt találhatjuk.
Ezek a lapok a faron és a konc-comb tájékon kifejezettebbek. Egyebütt a „levetkőzés” hatására szaggatottak. Ezt a szőrformát nem olyan könnyű felszámolni, mint a puli esetében. A komondor életmódja kedvez a nemez kialakulásának és a legtöbb egyed szőrzetét nem is lehet, nem szokták úgy ápolni, mint a pulit. Ezért az is nagy eredmény, ha a lapokat alkotó nemezt szalagos nemezzé lehet alakítani. Mind ebben a szőrjellegben, mind a következőkben sok a finom pehelyszál, s ezért áll össze a szőrzete.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szalagos nemez már szép jelleget is adhat a komondornak, feltéve, hogy a törzsön mindenütt igyekszünk ilyet kialakítani. E szőrjelleg bizonyos mértékben tehát már ápolt szőrzetet jelent.
A szalagos szőrzet ápolt, szép forma. A nyaktól a farokig, a törzs felső vonalától a lábakon keresztül a talajig általános a komondor testén. Ez a jelleg van legjobban összhangban a komondor nagyságával és vérmérsékletével. Ha az ilyen szőrt elhanyagolnánk, szalagos nemezzé állna össze.

A zsinóros szőrzet vastagabb és durvább zsinórokat jelent, mint a pulié, és persze hosszabbat is. Kevesebb százalékban zsinóros szőrű a komondor, mint a puli. Igen szép szőrforma, csak kissé finomnak tünteti fel a komondor erőteljes vonalait. Jóval több ápolást igényel, mint a hasonló jellegű puliszőr.

Egyes vonalakra jellemző, hogy fialás után, betegség következtében vagy elégtelen takarmányozás hatására hosszú szőrköntösének egy részét, sőt néha az egészet levetheti a komondor. Döntő többségében takarmányozással és ápolással, (hatékony bolha elleni védelem) elkerülhető, megelőzhető ez a kellemetlen, hosszan tartó szépséghibával járó állapot.

A levetkőzés nem hiba, csak pillanatnyilag szépséghiba. Sajnos azonban ez a szépséghiba a komondor nagysága folytán tartós.
Másfél-két évnek kell eltelni, hogy ismét teljes szőrszépségét mutassa a levetkőzött komondor.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lenyírt komondor

A levetkőzés miatt az egyedek tenyészértékét nem szabad lebecsülni. Igaz ugyan, hogy akadnak olyan egyedek, családok is, amelyek igen nehezen vagy egyáltalán nem dobják le részlegesen szőrzetüket. Az ilyen családokat előnyben kell részesíteni a tenyésztésben. Levetkőzéskor előfordul, hogy a far szőrzete az ágyéktól teljes mértékben megmarad, az is, hogy még a far szőrzete is „szakadozott” lesz.
Levetkőzött egyedek elbírálásakor tudni kell, hogy milyen az eredeti szőrforma, és ennek megfelelően bíráljuk el a tenyészegyedeket. Kiállításra csak teljes szőrben vigyünk komondort.

A kifésült szőrforma sem cél, de az ápolatlan sem.
A komondor egyedüli szőrszíne a fehér, mely leginkább egy kiszáradt csont színére, vagy elefántcsontszínre emlékeztet. Ennek megértéséhez tudomásul kell vennünk, hogy bár az élő szőrszálak fehérek, de a szalagok, nemezek többségi alkotórészét képező – akár több éve elhalt- szálak érett, megtört színe miatt a szőrköntös sohasem tiszta fehér. Ilyen szín csak az ápolt, jó elhelyezési körülmények között élő, rendszeresen, de nem gyakran fürdetett egyedeken látható. Az ápolt, de nem fürdetett egyedek piszkosfehér színűek.
A fentiekkel eltérő szín, árnyalat, valamint jegyek megjelenése fajtatiszta tenyésztés keretében teljességgel kizárható.

A kifejlett és nem vedlett komondor egyetlen testtáját sem fedheti rövid, simuló merev szőr.
A fejtető és a homlok zsinórosan aprótincses szőrzete ernyősen boruljon az arcorri részre. Az egész testet borító hosszú szőr egyaránt megtalálható a füleken, a nyakon, a törzsön, a végtagokon és a farkon. A testtájak hosszú szőre között különbség csak a hosszúságban van.
A komondor testtájain a szőrzet hosszát Raitsits a következőkben határozza meg: az ajkak bőrén 9 cm, a pofákon 14 cm, a szemboltokon és a fejtetőn 16-18 cm, a füleken 13-17 cm, a nyakon 10-14 cm, a lapockatájékon 15-20 cm, az elülső és hátulsó végtagok alsó részén 10-13 cm, a gerincélen 12-16 cm, a mellkas és a has oldalán 22-24 cm, a combon 20-24 cm, a farkon 23-27 cm.

 

Az újszülött komondorkölykök szőre finom szálú hullámos vagy majdnem sima lefutású, egyenletes. A szopós kölykök szőre pelyhes, finom szálú, fényes, de elég merev csigás vagy simább lefutású. Választás körül ezt a szőrt bundaszerű, de nem nemezesedő kölyökszőr váltja.

A 6-9 hónap közötti komondor mackószerű bundát visel. E kölyökszőr hosszabb, mint a pulin, tetszetősebb megjelenésű formát nyújt.
A komondorkölykök ebben a korban mutatják a legegységesebb szőrköntöst. Akkor lehet még megnyúlt testtájaikat is utoljára elbírálni, mert ezután egyre hosszabb lesz a szőrköntös, és egyre kevésbé lehet megítélni a testtájakat. E kor után egyre több pehelyszál szövi át a szőrzetet. A levált pehelyszálak jó része nem esik ki a bundából, hanem nemezesíti azt.

A nyílt szőrzet, a rövid szőrzet, a sima szőrzet nem komondorjelleg, ezért ha ilyen előfordul, az állatot selejtezzük. A szőr szerkezete ugyanúgy alakítható ki, mint a pulié, csak itt a következőkre kell ügyelnünk.

- A szalagos-nemezes vagy szalagos szőrforma a legtöbb egyeden kevés beavatkozással fenntartható, ezért ezeket a szőrjellegeket állandósítsuk inkább egyedeinken. Amelyik komondor pedig genetikai adottsága folytán zsinóros szőrt mutat, annak ilyen jellegben tartása nem okoz sok kezelést. A durvább jellegűekből ne akarjunk zsinóros szőrt formálni.

 

 

 

 

 

 

 

 

részben levetkőzött, de kiváló szőrtipusú, öreg komondor kan.

Fürdetés-száritás
Ha kölykök korától fogava szoktatjuk a kutyát, felnőtt korban is könnyen fog menni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha kitekintünk kis hazánk határain túl, némi büszkeséggel töltheti el szívünket, ha olyat láttunk ami Hungaricumnak számít.
Külföldön igen ritka fajtának számít a komondor, sokszor jobban is becsülik mint idehaza.
Nagyobb létszámú állomány csak az USA.-ban van. Európában pedig összesen lehet annyi, mint idehaza.
Az alábbi képeken egy orosz tenyészetben született 2 hetes kiskutyák láthatók.
Gartulálunk a tenyésztőnek. Nagyon szép kiskutyák.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egri-György Krisztián barátomtól kaptam a képeket, a Fehér Hunyor kennelben született kiskutyáiról.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Most az utolsó ütőjét játssza ki az emberi tudomány a halál angyala elleni játékban. Egy vékony tollsípon keresztül finoman összetört port fújnak a félholt orrlikaiba, ami a fehér hunyor és kapotnyak leveleiből készült (Helleborus és asarum), Saint Ange burnótjának híják. Ennek az utolsó tromfnak nem áll ellent semmi. A félholt nagyot prüszköl tőle: egész teste összerázkódik; elkezd ökrendezni, hányni és kiáltani. Az élet visszatért!"

A Fehér Hunyor